Osztályunk a télen nagyot álmodott. Szerettünk volna elmenni a Tropicariumba. Álmainkat tett követte, sokat dolgoztunk azért, hogy ez megvalósulhasson. Ezt a szülők is támogatták anyagilag, meg még nagyon sok újságot is gyűjtöttünk. Alapítványunk támogatására is számíthattunk. Az éjszakai eső után, borús égbolttal, várakozással telve, jókedvűen indultunk útnak. Székesfehérvárra busszal, onnan vonattal jutottunk el Budatéténybe a Camponába.
Megérkezésünk utáni első meglepetés állomásunk a Csodák Palotája volt. Itt mindent kipróbálhattunk, megtapasztalhattunk. Nagyban segítette, mit is kell az adott eszközzel tenni, mit kell érzékelnünk, hogy mellette található volt a leírás. A gyerekek tetszését szinte minden elnyerte, de a legjobban az Árnyék-szobában, és a Pörgőben szórakoztunk. Pihenésképpen megebédeltünk, majd a kirakatokat megbámulva elmentünk a Tropicariumhoz.
Látnivalók, állat különlegességek ezer csodájával szembesülhettünk. Az esőerdőben a dörgéssel, villámlással kísért felhőszakadás örök élmény marad. Találkozhattunk mindenféle rovarral, bogárral, mérgező békával és simogathattunk tengeri malacokat. Megcsodálhattunk édes-, és sósvizű akváriumokat. Az akváriumalagútban áthaladva, minden oldalról felfedezhettük a tengerek élővilágát, gyönyörködhettünk óriási cápákban, rájákban. A kalandunk végét egy rája simogatással zártuk.
Fáradságunkat a McDonald’sban pihentük ki, egy mogyorókrémes, pöttyös McFlurry és egy sajtburger majszolgatása közepette. Hazafele Székesfehérváron nyakunkba zúduló eső sem tudta elmosni fergeteges jókedvünket, és mind azt az élményt, amivel gazdagabbak lettünk. A napi élményeket és történéseket fényképeink hűen tükrözik.
